EBBEN A MENÜPONTBAN AZ ÉPPEN AKTUÁLIS HÓNAPRA VONATKOZÓ TUDNIVALÓKAT GYŰJTÖTTEM ÖSSZE:

FEBRUÁR

fársángosok

"Farsangos fagyokban szentelt fény csicsonkáz, Csattogó hidegben reszket régi csontház. Didereg a rongybáb, bőjtre vár a görcs rög, Vig dámák húsához dörgölőz az ördög...." Lázári René Sándor

BŐJTELŐ HAVA, HALAK HAVA, JÉGBONTÓ HAVA, TÉLUTÓ HAVA, Szarvastor hava földoldozó FEBRUÁR, nevét a februáre= tiltani latin igéből kapta. A régi római naptárban az év utólsó hónapja volt, mert az új év tavasszal kezdődött. A természet ébredése előtt az embernek is szüksége van erőre, lelki békére, amit csak tisztulás, (bőjt) által szerezhet meg. Abban az évben, amikor február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony éjszakáján ÚJHOLD van, akkor a keresztény naptár szerint akár március 21.-re is kerülhet Húsvét ünnepe. Ilyenkor nagyon lerövidül a farsangi időszak, hiszen már februárban elkezdődik a NAGYBŐJT, ami a Húsvét előtti 40 napot jelenti. Igy természetesen februárban van a FARSANG FARKA - nak nevezett időszak ami a farsangi idő utólsó három napja: VAJHAGYÓ VASÁRNAP, HÚSOS HÉTFŐ, HÚSHAGYÓ KEDD, ez utóbbinak a Nyárád mentén PÚPOS NAP a neve. Ez a nap az utolsó a nagy bálok, evés-ivás hangos mulatozások sorában és rendszerint a telet jelképező szalmabábú égetésével, a téltemetéssel ért véget. Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utólsó hónapja. Oldódik már a föld fagya. A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tünnek. De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is. A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hirét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.

FEBRUÁR JELES NAPJAI

2. Gyertyaszentelő. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás- fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűz kultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyával világítanak.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban felmelegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak igérkezik.

3. Balázs. A diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázsjárást, amikor házról-házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. " A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja, többször is hogy megérhessük, az Úristen adja!
Kérjük ajándékát, a szent áldomását,
Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!"
Ezen a napon van a "balázsolás" is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Katolikus templomban a pap U alakú gyertyával áldja meg a hiveket.
6. Dorottya. Kedvelt nap farsangi mulatság tartására.
10. Skolasztika. Az oltóágak szedésének napja.
11. Elek. Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja- ilyenkor a hegyeken nagy tüzeket gyújtanak a gonosz elűzésére.
14. Bálint. A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek.
19. Zsuzsanna. Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.
22. Üszögös Szent Péter A nap az év szerencsétlen napjai közé tartozik. Ezért semmilyen munkát nem végeznek, tyúkot nem ültetnek, mert pl: üszögös lesz a búza.
Azt tartják, hogy amilyen ezen a napon az idő, olyan lesz József napkor is.

24. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép " Mátyás csukájának" nevezi, és egész évre bő halfogást ígér.

FEBRUÁRI IDŐJÓSLÓ NAPOK

"Gangos pulyka február,/ Jeges hóbundában jár./ Egy nap aztán ha-ha ha, / Betéved a tavaszba." Ráduly János

Ha visszatér az erdei pacsirta az a közelgő tavasz hírét hozza. Ezzel ellentétben, ha a jó idő hatására "megbolondul" a zöld küllű és csörével a fa törzsén dobolva a párját hívja, akkor biztosan lesz még fagy és sokáig eltart a tél.

hóvirág erdei pacsirta tőzike

2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony) Ezen a napon kijön a medve a barlangjából. Ha meglátja az árnyékat, akkor visszamegy mert még sokára lesz tavasz. Ha hideg zord az idő, akkor kint marad, mert rövidesen tavaszodik. Ez a mese csak annyiban igaz, hogy a medve, ilyenkor jön ki előszőr felfedező útra a kölykei születése után, de csak éjjel. Árnyékát csak a telihold fényénél láthatja. Mivel a Húsvét ünnepét újholdtól számítják, ez átvitt értelemben kései tavaszt jelent, mert ha Gyertyaszentelőkor telihold van, akkor a Húsvét csak áprilisban lehet. Kései Húsvét, kései tavasz. Ameddig besüt a nap a tornácra, addig ver be a hó Húsvétban. Ha e napon hull a hó és fú' a szél, nem tart sokáig a tél. Ha fényes, szűk termés lesz.
6. (Szent Dorottya) Ha Dorottya szorítja, Juliánna tágítja. Vagyis, ha febr. 6- án fagyos, jeges akkor Juliánna naptól olvadni kezd.
14.(Bálint) ha hideg, száraz, jó termést jelent
16. (Juliánna) Fordítottja Dorottyának. Gyakran "kirázza a dunnáját.", Julis bolondozik.
19.(Zsuzsánna) Elviszi a havat, visszahozza a pacsirtát és a közelgő tavaszt jelzi, de ha alacsonyan száll a pacsirta még hideg idő várható
24. (Jégtörő Mátyás) Jeget ront, ha talál, ha nem talál csinál. Mátyás a jegen likat ás, - ha szeles sok tojást ne keress, -ha eső "és"(esik), lesz nyáron sok jégverés.

HÚSHAGYÓKEDD:(idén febr.16.) ha éjjelén az ég csillagos sok tojásra számithatunk, ha fényes, napos az idő, bő termést igérő

FEBRUÁR GYÓGYNÖVÉNYE: fokhagyma
FOKHAGYMA: ( Allium Sativum ) Népi hagyomány szerint: "Hetvenféle nyavajára jó." A szíverősítő fokhagymát a vámpírok elűzésén kívül használták immunerősítésre, vérnyomás csökkentésre, a fertőzések elkerülésére, egyes légúti betegségek és véralvadásgátló szerként, aranyér, fülfájás kezelésére. Hűlés, torokfájás kezelésére héjjastól, szárastól megfőzték, teáját melegen itták, a szárát a torokra kötötték. A karikára vágott fokhagymát ( tablettaszerűen) este, meleg tejjel lenyelve igen jó hatású fejfájás, ideges álmatlanság esetén, de a bélgilisztát is elhajtja.

Aranyér helyi kezelésére: 1-2 nagyobb fokhagymát kevés vizben puhára főzünk. A jó meleg levével átitatott vattacsomóra rányomkodjuk a főtt fokhagymát és az aranyeres csomóra helyezzük. Kb. egy hétig minden este használjuk és a csomók teljesen eltünnek.

Ételmérgezés, hasmenés kezelésére: erős fertőtelnitő, baktériumölő hatása miatt többféleképpen használták. Egyszerű hasmenéskor nyersen elfogyasztottak 2-3 cikk fokhagymát. Aki nem birta igy, (pl.kissebb gyermekek) akkor keveréket készitettek 1 cikk fokhagymából, amit szétnyomkodva összekevertek 4 k.kanál cukorral és ezt naponta 3x adták.

Ha a bél nyálkahártyája nagyon irritált volt( makacs hasmenés) FŐZETET készitettek: 1 fej fokhagymát 2,5 dl vizzel 10 percig főzni, ez után meghámozni és összekeverni 4 evőkanál barna cukorral. Naponta 2 kanállal.

4-5 cikk fokhagymát megtisztitani és fél liter vizben 2 percig főzni. A cikkeket kihalászva félretesszük és a vizben puhára főzünk fél pohár rizset (20 percig) majd visszatesszük a fokhagymacikkeket, jól elkeverjük és még 3 percig főzzük. Naponta kétszer fogyasztjuk, ameddig a betegség megszűnik.

IMUNERŐSITŐ FOKHAGYMA TINKTÚRA

35 dkg megtisztitott fokhagymát apróra zúzunk és egy csavaros tetejű üvegbe tesszük. Ráöntünk 3 dl tiszta, 90 fokos szeszt. 10 napig meleg helyen érleljük az után sűrű anyagon átszűrjük és még két napig állni hagyjuk SÖTÉT helyen. Ez után fogyasztható. Adagja: naponta 3xevés előtt 15 perccel. Kezdjük 1(egy) cseppel és ezután minden alkalommal 1cseppel többet veszünk belőle, úgy, hogy az 5. nap estére 15 csepp legyen. A következő reggel ismét 15 cseppet veszünk ettől kezdve csökkentjük az anyagot, vissza 1 cseppig. Ez után már naponta 25 cseppet fogyasztunk napi 8-8-9 cseppre elosztva, ameddig a tinktúra tart. ÖT ÉVIG TARTÓ VÉDETTSÉGET biztosit hülés, influenza, érelmeszesedés, fertőzés, elhizás fertőzések ellen.

AKTUÁLIS

FARSANGFARKA-FARSANGTEMETÉS

A farsang a tél és a tavasz küzdelmének megjelenítése, a tél búcsúztatása és a tavasz várásának ünnepe. A nagy evések és ivások időszaka ez, mellyel szimbolikusan a természetet kívánták nagy bőségre késztetni. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, FARSANGFARKÁN farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden tartják. A farsang utolsó napját jelölő húshagyókedd elnevezés a hús elhagyását, a böjt kezdetét jelzi. Másnap a hamvazó- vagy böjtfogadó szerda már a hosszú böjt kezdetét jelzi. Ismert volt még a szerdát követő kövércsütörtök elnevezés, mely onnan ered, hogy ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. Innen ered a mondás:"Inkább a has fakadjon, mintsem az étel maradjon".
A farsang végi téltemetés és tavaszvárás szokása a különböző vidékeken másképp nyilvánul meg. Sóvidéken szalmabábut készítenek, amit Illyésnek neveznek, és a telet jelképezi. A halottsiratáshoz hasonlóan zokogás, jajveszékelés közepette elsiratják, majd elégetik. Nyárádmentén év elején, vízkeresztkor két, papírkoronával ékesített szalmabábut készítettek: Csont király és Cibere vajda. A két bábut farsang kezdetekor és a végén is összeverekedtették. Az első alkalommal Csont király, másodszor, húshagyókor Cibere vajda győz. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét.

Farsangvasárnap (idén február 14.) További elnevezései például: csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap. Piroskavasárnapnak is nevezték egy piroska nevű kalács után. Tipikus étel volt a tyúkhúsleves és a töltött káposztaés megjelent a cibereleves is, mely már a közelgő böjt előhírnöke. A legények ilyenkor kalapjukra tűzték a kiválasztott leány bokrétáját. Rengeteg eljegyzést tartottak ezen a napon, és az esküvők is gyakoriak voltak.

Farsanghétfő, asszonyfarsang Húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek is hívják. Az asszonyfarsang napja is ez, ilyenkor az asszonyok szórakozhattak a pincékben, mulathattak féri módra, ihattak korlátlanul. Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek, este pedig zenés-táncos macskabált tartottak, szigorúan csak nőknek. Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot. Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom, így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.

Húshagyó Kedd, (2010 február 16.) a farsang utolsó napja Madzaghagyó keddnek is hívják, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó étkeket, a jó sonkákat, kolbászokat. Ilyenkor temették a farsangot és égették a szalmabábukat vagy koporsókat, hogy lezárják a farsangot és ezzel a telet.

FARSANGTEMETÉS Álarcos, jelmezes felvonulások ezek, melyeket legtöbbször a farsang utolsó napjaiban, azaz farsang farkán rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figurák (cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, borbély...), időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is, és különösen, ha abban az időben nem tartottak valódi lakodalmat a faluban, tréfás esküvőt rendeztek nekik. Hogy a móka még nagyobb legyen, gyakorta a férfi-női szerepeket felcserélték, vagy a női szerepeket is férfiak alakították. A felvonulókat általában muzsikusok is kísérték. A telet általában szalmabáb személyesítette meg, de lehetett csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu is. Ezeket aztán általában elégették, vagy betemették a hóba.

Este rendszerint bál volt, ami szerda reggelig tartott. A katolikusok gyakran a bálból mentek misére.

Hamvazó Szerda, (idén február 17.) kezdődik a nagyböjt

Névváltozatai: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda, ez a nagyböjt kezdete. Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára, hiszen ?porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz?. A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás.

Torkos Csütörtök,( február 18.) avagy zabáló csütörtök

Tobzódó csütörtöknek is nevezik. A negyven napos böjtöt már a második napon felfüggesztették erre a napra, hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket, fánkokat. Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak, tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra.

HAGYOMÁNYOS FARSANGI FINOMSÁGOK

Hamarfánk

15 dkg liszt, 3 tojás, 2,5 dl tej, 5 dkg vaj, csipet só, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál rum ( el is maradhat), vanilia

A tejet a vajjal és a cukorral, csipet sóval felforraljuk, ezután hozzákeverjük a lisztet, majd egyenként a tojásokat. Minden tojás után jól kikeverjük a masszát. Nem túl forró olajba evőkanállal beleszaggatjuk, és szép pirosra sütjük. Porcukorral (fahéjas) meghintjük.

Darázsfészek

a tésztához: :fél kg liszt, 3 tojássárgája, 3 dkg élesztő, 2 dl tej, pici só
a töltelékhez:: 15 dkg vaj, 15 dkg vaníliás cukor 2 dl cukros-vaníliás tej

Az élesztőt egy kanál cukorral és 2 dl tejjel megkelesztjük. A lisztből a tojássárgájával, kis sóval és a felkelesztett élesztővel finom tésztát gyúrunk, a deszkán kidolgozzuk, és letakarva meleg helyen fél óráig pihentetjük, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk. A 15 dkg vajat a vaníliás cukorral habosra kavarjuk, rákenjük a tésztára és felcsavarjuk. Éles késsel 3 cm vastag szeleteket vágunk a rúdból, és kivajazott lábasban, egymástól ujjnyi távolságra felállítjuk a tésztadarabokat. Kelni hagyjuk, míg magasra megnő (kb. másfél óra) és közepes tűznél szép barnapirosra sütjük. Rálocsoljuk a vaníliás, cukros forró tejet és néhány percre visszatesszük a sütőbe, míg a tejet felissza. Tálra borítjuk, vaníliás porcukorral meghintjük és forrón tálaljuk.

Főtt kukorica

Hozzávalók: 2 kg fejtett, szép szemű kukorica, 2-3 l hamu, 4 liter víz

A vízből és a hamuból lúgot főzünk, majd leszűrjük. A lébe belerakjuk a kukoricát, fővéstől számítva 4-5 percig forraljuk. Levesszük a tűzről, lehűtjük annyira, hogy bírja a kezünk, majd két tenyerünk közt dörzsölve addig mossuk a kukoricát, amíg a héjától megtisztul. A tiszta szemeket tiszta vízbe téve addig mossuk és állandóan cseréljük a vizet, amíg a szemeknek már nem lesz lúg íze. Az újonnan lecserélt vízzel mindig meglobbasztjuk a kukoricát. Végül tiszta vizet töltünk rá, felfőzzük, tálaláskor megcukrozva kínáljuk. A farsangi időszak jellegzetes csemegéje. Guzsalyasban téli estéken elmaradhatatlan finomság.